Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
dsc02398.jpg
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Kezdőlap Hírek Friss Hírek LEADER30 konferencia, Halmstad, Svédország
Banner
LEADER30 konferencia, Halmstad, Svédország PDF Print E-mail
Thursday, 13 January 2022 08:33

EMLÉKEZTETŐ
LEADER30 konferencia, Halmstad, Svédország
2021. november 30 -2021. december 3.

Az Európai LEADER Szövetség a Vidékfejlesztésért (ELARD) nemzetközi szervezete 2021. november 30 és december 3 között nemzetközi konferenciát tartott a LEADER program elmúlt 30 évének az értékelésére. A konferencián 22 Európai tagállam 149 delegáltja vett részt, képviselve az a nagyjából 2000 LEADER Helyi Akciócsoportot, vidékfejlesztési hálózatot, Irányító Hatóságot, az Európai Régiók Tanácsát, és az Európai Bizottságot. A konferencia témája LEADER/CLLD a hosszú távú terveinek és céljainak a megbeszélése a jó gyakorlatok és inspiráló fejlesztések ismertetése mellett.

A LEADER30 konferenciát az ELARD jelenlegi Elnökének, Marion Eckardt svéd vidékfejlesztési szakértőnek a LUS, svéd vidékfejlesztési hálózat alapítójának, volt LEADER LAG menedzsernek a működési területén, Halland megye központjában, Halmstadban rendezték meg. A program első meghívója még szeptemberben megérkezett, és mivel a COVID-19 járvány kitörése óta ez volt az első olyan konferencia, amit a személyes megjelenésre alapoztak, igen nagy érdeklődést váltott ki azok körében, akik a szakmai kapcsolattartás és tudásátadás egyik fontos elemének tartják a személyes kapcsolatok folyamatos fenntartását, és konferenciákon való részvételt.


Mivel Halmstad Svédország déli részén fekszik a rendezvényhelyszín megközelítése is nagyobb szervezési munkát igényelt. A pandémia okozta járattörlések, az állandóan változó utazási és beutazási szabályok miatt nagyobb erőfeszítést kívánt a résztvevőktől a személyes jelenlét biztosítása.


A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület részéről Rácz Judit munkaszervezet vezető részvételét támogatta az Egyesület Elnöksége, és a hazai HACS-ok közül még a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület munkásszervezet vezetője Kontics Monika, valamint Szabó Gergely Elnök helyettes vett részt a konferencián. A konferencia programja két elemből állt össze, a halmstadi színház nagytermében tartott előadások és panel beszélgetéseket a második napra szervezett projekt látogatások, jó gyakorlatok bemutatása egészítette ki. A rendezvény célja a hálózati kapcsolatok erősítése is volt, ennek értelmében a november 30-ra szervezett nyitó vacsora és a december 2-ra szervezett ünnepi konferencia záró programon való részvétel lehetővé tette a szakmai kapcsolatok szélesítését, kötetlen beszélgetést más országokból érkező kollégákkal.


A konferencia első napján a köszöntőket követően került sor a Alexia Rouby szakpolitikus, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és vidékfejlesztési Általános Igazgatósága (European Comissions’s DG Agriculture and Rural Development) előadására. Az előadás alapja a hosszútávú vidékfejlesztési elképzelések, a vidéki területek támogatása és a CLLD végrehajtására készített kérdőíves felmérés volt, melyet a DG AGRI készített 2021. október 10 és november 11 között. A felmérés célcsoportja az ELARD tagok köre volt, 24 Európai Uniós tagállamból és 3 szomszédos országból, kivéve Csehországot, Franciaországot, Koszovót, Luxembourgot és Szerbiát.


A megkérdezett ELARD tagok között végzett kutatás adataiból a következő kérdésekre kaphattunk választ:

  • Vannak-e jó példák a vidékfejlesztés hosszú távú céljainak meghatározására a különböző tagállamokban?
  • Kormánya aktív szerepet vállalt-e abban, hogy hozzájáruljon vidékfejlesztés hosszú távú céljainak megvalósításában?
  • Kormánya kommunikálta-e a vidékfejlesztés hosszú távú céljainak fejlesztési folyamatát?
  • Közölte-e kormánya a véglegesített vidékfejlesztési hosszú távú célokat különböző vidéki érdekelt feleknek vagy intézményeiknek?
  • Az Ön kormánya most vállalja-e a felelősséget a vidékfejlesztés hosszú távú céljainak megvalósításáért az Ön tagállamában?
  • A kormánya tett-e erőfeszítéseket annak érdekében, hogy elérhetővé tegye a helyreállítási alapokat a vidéki területek számára?
  • CLLD módszert alkalmaznak-e a tagállamok a vidékfejlesztési programmegvalósítása során?
  • Időben el tudják-e kezdeni a Helyi Akciócsoportok az új programozási időszakot?

A kutatás eredményei a tagállamonkénti válaszokkal az alábbi oldalon elérhetőek:
http://elard.eu/wp-content/uploads/2021/12/20211130-Conference-LEADER-30-Years.pdf

Magyarország következő időszakra vonatkozó felkészülésére a kutatás eredményeiből általánosan elmondható:

  • nincs döntés arról, hogy a helyreállítási alap forrásait a vidéki térségekben is fel lehessen használni
  • hazai szinten még nem született döntés a helyreállítási alap forrásainak vidéki térségben, CLLD módszerrel történő felhasználásáról
  • A Régiós Alap (ERDF) forrásai megosztva elérhetőek kismértékben elérhetőek lesznek Magyarországon is a vidéki térségek számára
  • Nincs még hazai döntés arról, hogy a Regionális Alap forrásainak elosztása a CLLD módszerrel történik
  • A Szociális Alap (ESF) forrásaiból valamennyire a vidéki térségek is részesülhetnek itthon
  • Nem született még döntés arról, hogy a Szociális Alap forrásainak felhasználása CLLD módszerrel történik majd
  • Az átmeneti időszak forrásai a vidéki térségekben valamennyire elérhetőek lesznek
  • A Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítése (első verziójának beküldése még nem kezdődött meg, a beküldés időpontjáról nincs adat, tagállami szinten ez „később” fog megtörténni.

Általános következtetések a felmérésből:

  • Ausztria nagyon jól teljesít
  • a tagállami és regionális kormányzatok általában nem vettek részt aktívan a vidékfejlesztés hosszútávú céljaihoz való hozzájárulásban, az eredmények közlésében, illetve a folyamatról való tájékoztatásban
  • tagállami szinten a kormányok még nem vállaltak felelősséget a vidékfejlesztés hosszútávú céljainak megvalósításáért
  • Úgy tűnik, hogy nemzeti, tagállami szinten nincs „gazdája” felelőse a vidékfejlesztés hosszútávú céljainak
  • Együtt kell működnünk annak érdekében, hogy a tagállamokat bevonjuk, aktivizáljuk!
  • Konkrét finanszírozás szükséges a vidéki területek számára, erre Ausztria kiváló példa
  • A tagállamok 57 %-a „valamelyest” elosztja az ERFA és az ES forrásait a vidéki térségekben – kérdés, hogy ez elegendő lesz-e?
  • Azok a tagállamok, amelyek jobban támogatják az ERDFA és a Szociális Alap forrásainak felhasználását a vidéki térségekben gyakrabban veszik igénybe a CLLD módszerrel történő elosztást is, az ESZA-ban nincs erre jó minta
  • Az új finanszírozási ötletek használata általában alacsony, nincs elegendő kommunikáció, tudás, nehéz az ügyintézés, nincs hajlandóság a politikai akarat, vagy a „hatalom” átadására
  • A megkérdezett országok 57 %-a nagy, vagy nagyon nagy mértékben osztja el az EMFF forrásokat a vidéki térségekben
  • Az EMFF forrásoknak igen nagy része kerül felhasználásra a CLLD-n/FLAG-on keresztül vagy egyáltalán nem
  • A részvételen alapuló, alulról felfelé építkező megközelítésű Helyi Fejlesztési Stratégiák kidolgozásának megkezdéséhez a legtöbb tagállamban már most túl késő van


A konferencia következő részében panel beszélgetést hallgathattunk meg a vidékfejlesztés hosszútávú céljainak megvalósításáról, a beszélgetés résztvevői: Mr Mihail Dumitru, Mr Jozef Stahl, Mr Niklas Nienass, Mr Radim Sršeň, Mr Toma Šutić, Ms Kristina Yngwe, Ms Marion Eckardt.


Moderátor: Ms Kristiina Tammets
A panelbeszélgetésen érintett témák és előadók:
Mihail Dumitru – Európai Bizottság

  • Rural Pact (Vidék Paktum) – egy keret, ahol szeretnénk erősíteni az alulról jövő kezdeményezéseket, az együttműködéseket, amelyek mögött erős politikai elköteleződés van.
  • szeretnénk megerősíteni a partnerek közötti együttműködéseket
  • kézzelfogható eredményeket szeretnénk látni a Corki Egyezmény által megfogalmazott javaslatokból
  • Együtt dolgozunk a többi regionális igazgatósággal a hatékonyság érdekében
  • az ELARD-nak és máshálózati együttműködéseknek fontos szerepe jut a megvalósítás során, hiszen ezek a szervezetek dolgoznak a programok megvalósításán, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és számítunk a véleményükre a továbbiakban is.

Jozef Stahl – Európai Bizottság

  • a DG Regio számára is nagyon fontos az együttműködés erősítése, szakértők bevonása a programok előkészítésébe. A kohéziós politika kritikája valószínűleg valamelyen félreértésen alapul, a kohéziós politika elsődleges célja a vidéki területek fejlesztése, 25 %-a a forrásoknak a vidéki térségekben került felhasználásra.
  • 2014-2020 között a digitális technológia elérhetősége és az e-szolgáltatások számának növelése volt az elsődleges cél, hiszen ezekből nagyobb számban részesülhetnek a vidéki térségekben
  • a kis városok infrastruktúra fejlesztéseiből nem csak a helyi lakosok részesülhetnek, hanem a környező kisebb települések lakosai is. Próbáljuk a kisvárosokat és a körülöttük lévő településeket arra ösztönözni, hogy legyen közös fejlesztési stratégiájuk, hiszen a szolgáltatások nem választhatók szét vidéki és városi szolgáltatásokra, azokat mindenki számára elérhetővé kell tenni.
  • a DG AGRI felkészült a vidéki térségek fejlesztésének további finanszírozására, az integrált térségi fejlesztések finanszírozására fókuszálunk, melyben természetesen a helyi partnerség kiemelt szerepet kap.
  • van egy új szakpolitikai irányelv, például a funkcionális térségi együttműködések - melynek a finanszírozásához megvannak az eszközeink, és a térségi szabályozások, mint a kohéziós politika lehetővé tesz. Ilyen például az „a polgárokhoz közelebb álló Európa” amely tulajdonképpen a kisebb térségek együttműködéseket támogatja, a részvételi alapú fejlesztések megvalósításán keresztül.
  • A régiós fejlesztési források kevésbé voltak elérhetőek a vidéki térségekben

Niklas Nienass - Európai Parlament képviselője szerint

  • a Hosszútávú Vidékfejlesztési Stratégia vízió egyik hiányossága éppen a források elosztása a különböző Alapok között. Sajnos nincs úgy Alap, aminek a forrásait lehetne használni. Nagyszerű, hogy van egy hosszú távú vidékfejlesztési stratégia, amely általánosságban a vidéki térségekre fókuszál. Az a trend is megváltozni látszik szerencsére, hogy minden euro cent, amit a vidékfejlesztésre költünk az agráriumban csapódik le. A javaslatokat részletesebben meg kell vizsgálnunk, többet kell költenünk az Erasmus programra, többet kell költenünk az Európai Szolidaritási programra, mert a vidéki térségeknek szükségük van iskolákra, kulturális intézményekre, amik vonzóbbá teszik a vidéket a városokból vidékre költözők számára. szeretnénk ezeket a folyamatokat folytatni, és ezeket a beszélgetéseket a vidéki térségekben is lefolytatni, összehozni az összes szereplőt, és átbeszélni az összes javaslatot, ami a vidéki térségek fejlesztését elősegíti, közvetlenül bevonni az embereket a jövő elképzeléseinek a megfogalmazásába. A CLLD egy jó eszköz, amit már korábban is használtunk, de most lehetőség van arra, hogy társfinanszírozással valósítsunk meg CLLD fejlesztéseket, ahol több alap is beszáll a finanszírozásba, nemzeti és regionális szinten egyaránt.
  • Toma Šutić a franciaországi LEADER egyesületek szövetségének elnöke nagyjelentőséget tulajdonít az Európai Parlament soron következő francia vezetésének. Véleménye szerint a French Rural Agenda tartalmazza azokat a célokat, amiket itt már többen is említettek: a mobilitás, az oktatás, a szolgáltatások elérhetősége, a kisvállalkozások digitalizációja, a nagyobb fókusz a vidéki térségek fejlesztésén. Jelentős eseményeket szerveznek majd Franciaországban a Francia Elnökség alatt, az egyik speciálisan LEADER esemény lesz. Szeretnénk egy közös üzenetet eljuttatni az Európai Bizottság számára az Európai Rural Agenda összeállításával a vidékfejlesztés aktuális kérdéseivel.
  • Kristina Yngwe a svéd Vidék Parlamentje képviseletében tájékoztatta a jelenlévőket, arról, hogy Svédországban már 2018 óta hosszútávú célok meghatározásában gondolkodnak, egészen 2030-ig, ezért a jelenlegi hosszú távú stratégia kidolgozása nem is jelentett nagy meglepetést a svéd vidékfejlesztők számára. A Vidékparlamentje elfogadott egy nyilatkozatot amely erősen fókuszál a helyi sajátosságokra és a helyi befolyásra, tekintve, hogy Európa tagállamai és az Európai vidéki térségek nagyban különböznek egymástól. A „Rural Proofing” – („Vidék Elemzés”) ahol minden szinten láthatóvá válik, hogyan hatnak a döntések Európa különböző területein. Vannak nagyon nagy eltérések, például ahol minden vidékfejlesztési támogatás az erdőgazdálkodás területén kerül felhasználásra, és a vidéken élők azt érzékelik hogy az EU szinten született döntések negatívan befolyásolják az életüket, tehát a helyi szintű döntések nem nagyon érvényesülnek.
  • A Régiók Tanácsa részéről Radim Srsen vett részt a panelbeszélgetésben, és kifejtette, hogy a LEADER egy nagyon különleges fejlesztési eszköz, amit van szerencséje 2007-től kezdődően egészen közelről ismer. A gyakorlati szakembereknek és a döntéshozóknak együttműködésben kell dolgozni a hosszútávú stratégián. Az egyik fő szabály, amit LAG managerként megtanultam, hogy ha van egy jó stratégiánk, akkor azt meg is fogjuk valósítani. A vidékfejlesztés mára felzárkózott a Régiós Fejlesztések közé, és egyre inkább betölti azt a szerepet, amelyet a vidéki városok és falvak fejlesztésében összekötő kapocsként betölthet. A különböző források egyidejű felhasználása és új források bevonása a vidékfejlesztésbe elkerülhetetlen. Létre kell hoznunk alapvető sztenderdeket a vidéki térségekben, amelyeknek minden településen elérhetőek kell legyenek a lakosok számára Európa szerte. Biztosítanunk kell ugyanazt az életszínvonalat az Európa vidéki térségeiben, de ehhez nagyon sok változásra és új eszközök használatára van szükség. Ha a gyerekek jól érzik magukat a vidéki térségekben, akkor számíthatunk arra, hogy megszerezve a magasabb szintű képesítést vissza fognak térni szülőfalujukba és erősíteni fogják a vidék életben maradását, életképességét.
  • Marion Eckardt az ELARD elnöke örömmel üdvözli a hosszútávú vidékfejlesztési stratégia megszületését, az ELARD nagyon erősen bevonódott az elkészítésébe, a támogatás az Európai Bizottság részéről érzékelhető, és a LEADER ténylegesen átalakult egy térségi fejlesztési eszközzé a vidéki területeken, és nem maradt az agrár fejlesztési eszközök között, ahogy azt Radim is említette. Folyamatosan az a kérdés, hogy hogyan fogjuk aktivitásba átfordítani az elméletet, természetesen szükséges folyamatos mérni az eredményeket, szükség van célzott forrásfelhasználásra és egymás támogatására is nemzetközi szinten.

A „Rural Proofing”/Vidék elemzés/ellenőrzés egy olyan mechanizmus, amely elősegítheti a vidék újraélesztését azáltal, hogy biztosítja, hogy a vidékfejlesztésen túlmenően minden releváns szakpolitika összhangba kerüljön a vidéki szükségletekkel és valósággal. Ez egyben a vidéki térségek hosszú távú víziójában felvázolt transzverzális elemek egyike is. Az elképzelés jelzi, hogy az EU lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a jobb szabályozási menetrend részeként integráljon egy vidékelemzési mechanizmust, nevezetesen a főbb uniós jogalkotási kezdeményezések vidéki területekre gyakorolt ​​várható hatásának felmérésére. A jövőkép arra is felszólítja a tagállamokat, hogy fontolják meg a vidéki ellenőrzés elvének nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtását.

A panelbeszélgetés szakértői a résztvevőktől érkezett közvetlen kérdések megválaszolására koncentráltak a továbbiakban.

Az ebédet követően jó gyakorlatok bemutatására került sor az alábbi témákban:

  • Lana Chanundeli ( Grúz LEADER Egyesületek Szövetsége): a grúz LEADER Egyesületek megalakulása, térségi munka a Borjomi Helyi Akciócsoportnál, hálózatfejlesztési tapasztalatok Grúziában
  • Sima Benni (Projekt manager, LAG Halland) fiatal letelepedőként hogyan lehet bekapcsolódni a helyi közösségbe, vállalkozást indítani és a fiatalok érdeklődését a közösségi fejlesztések iránt felkelteni
  • Panelbeszélgetés fiatal vidékfejlesztési szakértőkkel
  • Tim Malmgren és Linn malgren : Veberőd okos falu programja, mely a digitális technikák és a világhálón jelenlévő cégek , digitális eszközök vidéki térségekben történő széleskörű használatát mutatja be., a drónok használatától, a farmokon való hasznosításon át a túraútvonalak kijelöléséig, és a közösségi hasznosításig.
  • Stefan Niedermoser (az osztrák LEADER Fórum elnöke): Startup falu Tirolban,
  • Peter Plant (Professzor Aarhus Egyetem, Dánia): Torup település Okosfalu programjának ismertetése

A nap végén Iwona Lisztwan az Európai Bizottság szakpolitikai koordinátora és Marion Eckard az ELARD elnöke foglalta össze a hallottakat. A konferencia következtetései ebben az összefoglalóban olvashatók:
Halmstad Declaration


A konferencia második napján hat különböző útvonalon indultak el a résztvevők, hogy a Halland régió LEADER fejlesztései közül ismerkedjenek meg néhánnyal.
A tanulmányutak programja az alábbi linken elérhető:
http://elard.eu/excursion/

6. Turizmus támogatása és fejlesztése - Kungsbacka térségében

Halland megye legészakibb települése, Kungsbacka felé indultunk el a téli időjárási körülmények között. Első megálló Slöingében, az „Ingeland” projekt bemutatása volt, amely turisztikai célponttá igyekszik tenni ezt a területet, miközben egy reggeli kávét is fogyasztunk a helyi pörkölőből. A helyszín egy régi malom, melyet a helyi vállalkozókból álló közösség helytörténeti gyűjtemény bemutatására alkalmas múzeummá és kávézóvá alakított az évek során. További fejlesztési elképzelésük egy vállalkozói inkubátorház létrehozása. ahol az idősebb tapasztalt vállalkozók segítenék a fiatal induló vállalkozásokat tanácsadással.


Ezt követően meglátogattuk a gyönyörű Åsa-i tengerparti sétányt, amely több ezer új látogatót vonzott a környéken. A projektet helyi nyugdíjasok kezdeményezték, azzal a céllal, hogy a városhoz szorosan kapcsolódó tengerparti öböl strandjait összekössék egy fából épített sétánnyal és átjárhatóvá tegyék a strandokat, aminek következtében jobban el tud oszlani a tömeg a nyári csúcsforgalomban. A projekt kivitelezése során szükséges egyeztetéseket és koordinációt, valamint a sétány megtervezését és megépítését is felvállalták.


A következő állomáson „JRNL” projekttel ismerkedtünk meg, amely a település fiatalosabb arculatát kívánta közvetíteni, és maguktól a fiataloktól indult, akik művészi minőségű fotókat és videókat készítettek a település értékeiről, elérhetővé tették a digitális térképeken és létrehoztak egyfotókiállítást az elkészült képekből.


Egy másik érdekes projekt a staycationbus, amelyet a járvány nyomán fejlesztettek ki maguk az önkormányzatok. A menetrendszerinti járatok az utazók létszámának lecsökkenésével kihasználatlanná váltak. Ennek a folyamatnak a vissz7afordítására indították el a turisztikai látványosságokat bemutató útvonal népszerűsítését, és idegenvezetőket vontak be a napi járatok működtetésébe. Egyfajta vidéki Hopp off-Hopp on buszként nagy népszerűségnek örvendett a program a nyári szezonokban.


Egy helyi vendéglőben helyi termékekből készített Åsa-i ebéd után indultunk Idalába, hogy meglátogassunk egy helyi pékséget, amely a LEADER-től kapott beruházási támogatást helyi vállalkozásuk fejlesztésére. a lakott terülektől távol eső pékség nagy népszerűségnek örvend a kiváló minőségű, helyben készített pékárú és süteményei miatt, amit a tulajdonos egy kibővített télen-nyáron egyaránt használható kávézóval szeretne továbbfejleszteni.


Az utazás Kungsäterbe folytatódott, ahol a közösségi egyesület festői túraösvényeket alakított ki, ahol gyalogosan és terepkerékpárokkal egyaránt lehet közlekedni. A túraútvonalakon kívül az Egyesület kültéri tűzrakó helyet és egy régi pincében kialakított esőbeállót, kerékpár tárolót hozott létre LEADER támogatással. Mielőtt Halmstadba indulnánk, egy innovatívan működő projekt prezentációja következik annak érdekében, hogy támogassuk és életre keltsük Halland vidéki közösségi épületeit.

A tanulmányút tanulságait az esti ünnepélyes záró vacsoránál beszéltük át, melyen a beküldött LEADER fejlesztések bemutatását összefoglaló előadások is levetítésre kerültek.

Másnap, december 3-án fáradtan, de szakmai élményekkel és tapasztalatokkal feltöltődve indultunk haza Halmstad addigra varázslatos karácsonyi hangulatba öltözött városából, és búcsút vettünk Svédországtól a szakmai program szervezőitől, Európa számos országából érkezett vidékfejlesztő kollégáinktól, hogy itthon folytassuk a LEADER közösségek érdekében végzett szakmai munkát.


Rácz Judit
Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület

Share
 

LINC 2019 – Parnu, Észtország

Új esély - Komplex fejlesztési program Tatárszentgyörgyön

Erasmus Catalyst 2017

A tematikus műhelymunka és tanulmányút

Előkészítő látogatás - LINC EVENT 2016

No images

Aktuális események

There are no upcoming events currently scheduled.

HFS Fórumok

Föld napi expedíció a Felső-Homokhátságon

Az oldal hibátlan működéséhez Mozilla Firefox vagy Expoler 8 esetleg újabb böngésző szükséges.

Keresés

Ki olvas minket

We have 436 guests online
Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu